Téli társasjáték
2016. november 29.
Kisfiad napok óta csúnyán köhög. Reménykedtél benne, hogy a hétvége alatt kipiheni a dolgot, de nem így történt. Ez bizony már betegség, lépj be a startmezőre. Indul a játék…
Ugyan a kisfiad nem mehet közösségbe, de különösebben nincs rosszul, és antibiotikumot sem kell szednie. Előre léphetsz egy mezőt.
A kislányod jól bírja a strapát, egyelőre semmi jelét nem mutatja annak, hogy megingatná az ő immunrendszerét is az öccse betegsége. Kopogd le gyorsan, aztán húzz egy szerencsekártyát!
A lehetőségekhez mérten kitisztítod a naptáradat, hogy a beteg gyerekeddel lehess, de van egy megbeszélés, amit nem mondasz le, sőt, inkább magaddal viszed őt is, mert úgy ítéled meg, hogy már nincs olyan nagyon rosszul. Hibás döntés. Kimaradsz egy körből.
Kisfiadat az orvos gyógyultnak nyilvánítja, hétfőtől újra mehet bölcsibe! Már előtted csillog a cél, jutalmul kétszer dobhatsz!
Immár két napja visszatért minden a régi kerékvágásba, de azóta sem jutott időd betérni a patikába valami komolyabb dózisú immunerősítő-vitaminbombáért az egész családnak, hogy megelőzd a bajt… Lépj vissza három mezőt.
Betértél a patikába. Fizess 20.000 Forintot.
Elővigyázatos voltál és egyelőre nem vitted játszóházba a gyerekeket. Lépj előre két mezőt.
Sajnos teljesen felesleges az óvatoskodás. A kisfiad három nap bölcsi után gubbasztva bámulja otthon a mesét. Lázmérő nélkül is megállapítod, hogy baj van. Ráadásul teljesen más természetű, mint a múlt héten. Lépj vissza a startmezőre.
Kisfiad folyamatosan lázas. A betegsége idejére ezúttal szobafogságra kényszerültök. Addig nem jöhetsz ki, amíg hatost nem dobsz.
A gyerek betegsége most már Téged sem kímél… Két körre kimaradsz a dobásból.
A kisfiad három nap küszködés után ma először békésen tűri, hogy kiszippantsd az orrát. Ez egy szép nap! Húzz egy szerencsekártyát!
A családban ismét mindenki egészséges, papírotok is van róla. Haladj át a célvonalon!
Öt teljes napja nyugalom van, de ma reggel észrevettél egy gyanús kis csillanást a kislányod orra alatt… Ezen egy pillanatra elmélázol, úgyhogy kimaradsz egy körből.
Bementél egy helyre, ahol rajtad kívül mindenki prüszkölt. Hogy a vitaminoknak köszönhető, esetleg a védőoltásoknak, vagy csak szimplán mázlid volt, ez már sosem fog kiderülni, de mindenesetre megúsztad, úgyhogy újra dobhatsz!
Vasárnap a kislányod önszántából kéredzkedik délután aludni. Ez nála még sosem jelentett jót… Bárcsak ne lenne igazad, lépj előre egy mezőt!
Kislányod 38 fokos lázzal ébred a délutáni alvásból. Elsápadsz. Utálod, hogy megint igazad lett. És utálod, hogy megint vissza kell lépned a startmezőre...
Kislányod sokkal rosszabb beteg, mint az öccse. Alig engedi megmérni a lázát, a gyógyszerekről pedig hallani sem akar - még akkor se, ha édesek és sziruposak. Nehéz hetünk lesz… Csak akkor léphetsz tovább, ha 1-est vagy 6-ot dobsz.
Kezdesz begolyózni. Ha otthon maradsz, két nap után a fejedre omlik a rengeteg el nem intézett dolog, ha egy-egy le nem mondható ügy miatt másra bízod a lábadozó gyerekedet, meggyilkol a lelkiismeret-furdalás. Nem akarsz már kimaradni több körből… Pedig muszáj lesz. Minimum háromból…
Négyszer keltél fel éjszaka megtapogatni a kislányod homlokát, másnap alig állsz a lábadon. Lépj vissza négy mezőt.
Természetesen éppen azon a héten tartják az ovis fotózást – Mici számára a legeslegelsőt –, amikor betegszabin van. Nem szeretnéd, hogy kimaradjon az életéből ez a kordokumentum, ezért soron kívül elcibálod a fotózásra, amikor már valamivel jobban van. Nyilván feleslegesen, mert Mici pontosan annyira együttműködő, mint amikor a gyógyszerek bevételéről van szó. Még egy halvány mosolyt se hajlandó megereszteni. De legalább lesz min derülni 15-20 év múlva:-) Lépj előre egy mezőt!
Péntek van, nagy nap ez a mai: kislányoddal orvoshoz mentek annak reményében, hogy végre mindent rendben találnak. A bizonyító erejű pecsétes papírt finom mozdulatokkal hajtogatod bele a tárcádba, hogy aztán hétfőn büszkén lobogtathasd az oviban: a kislányod újra egészséges, közösségbe mehet! Haladj át a célvonalon!
Itt tartunk most. Pár napja végre ismét minden gyerekünk közösségbe jár. Nem tudom, ki az illetékes, de ezúton is szeretném jelezni, hogy mi most már tényleg kiszálltunk a játékból, oké? Három és fél hét van még idén hátra az oviból és a bölcsiből. Esküszöm, a tábla közelébe se megyünk…
És kitartás mindenkinek, aki még benne van és a cél felé araszol!!!
Nóri