2016. március 30.
Február közepén kiosztották az idei Grammy-díjakat. Mindenféle kategóriában megnevezték a zenei élet legjobbjait pont úgy, ahogy eddig minden évben. Van azonban egy díj, amit eddig még sohasem ítéltek oda: a leges-legtöbbet éneklő előadó díját. Hát ezt én most látatlanban megszavazom magunknak, kedves anyukák. Tudom, hogy sokan közületek esélyesek lennének a legjobb előadó díjára is, és hát vannak remek popduók is a négy fal között, amikor az apukák is becsatlakoznak. Fel a kezekkel, ki nem alkotott még maradandót zenei improvizáció kategóriában, és persze itt él köztünk sok új felfedezett is, aki korábban soha, vagy csak némi alkohol hatására csukott szemmel, a céges buli vége felé csapott bele. De akár van tehetségünk/hangunk/ritmusérzékünk hozzá, akár nincs, a gyerekvállalással együtt automatikusan zenészekké is válunk. Ez törvényszerű, hiszen ezek a kis pelenkás mazsolák imádják, ha énekelgetünk – más felfogás szerint hülyét csinálunk magunkból J – a kedvükért.
Az életünk állandó szereplője lesz tehát a zene. A pulzáló kötőszövet, ami mindig körülvesz bennünket, ami átvezet, átsegít, hangulatba hoz, megnevettet, megnyugtat, és ellazít. Folyamatosan jár a lában, a kezem, és sokszor bizony a szám is, ami nem egyértelműen tesz hozzá az eredeti előadó teljesítményéhez – ha éppen nem nyers dudorászás folyik éppen. És ez ragadós. A gyerekeim is imádják a zenét. Vannak közös kedvenceink, és hát vannak kedvenceik, amelyek – mondjuk úgy – nálam nem igazán toplistások, de mindig megadom magam, ha éppen azt szeretnék meghallgatni vagy elénekelni.
Mici születése után komoly felfedezést tettem, és meglepődve tapasztaltam, hogy az agyam eldugott szegleteiben tulajdonképpen milyen sok gyerekdalocskát tárolgatok, amelyeket nyilván én is gyerekkoromban raktároztam el oda, jó mélyre, csak korábban eszembe sem jutott felébreszteni ezt a tudást a több 10 éve tartó Csipkerózsika-állapotból. Most viszont hosszadalmas altatásokon segített át, ha belekapaszkodhattam egy-két dalocskába, lelkes közönségem, Mici és Venci pedig a legnagyobb bókkal jutalmaztak, amire egy magamfajta művész csak vágyhat: hatalmas ásításokkal és leragadó szempillákkal.
Mostanában az egyik legfontosabb koncert helyszínünk az autó, ahol olyan művészek lépnek velünk egy színpadra, mint Halász Judit vagy Szalóki Ági, az Alma együttes vagy Bruno Mars, Anna és Elza a Jégvarázsból vagy akár a Dzsungel könyve teljes csapata. Van, hogy egy egész kórusnyi gyerek hangja tölti meg az utastér minden zegzugát, de a legcsilingelőbb mégiscsak az enyéimnek van, ott a hátsó sorban:-).
Persze önálló estek is megrendezésre kerülnek – szinte minden áldott nap... Ilyenkor (is) Mici ragadja magához az irányítást, Venci pedig szorgosan vokálozik, és pumpál-pumpál-pumpál (táncol...) rendületlenül.
Ez a másik nagy boldogságom: a gyerekeim imádnak táncolni! (Vajon ez most már mindig így marad? Vagy a totál kétballábas, bulikban sarokban álldogáló felnőttek is így kezdték, csak aztán elvesztették valahol félúton a ritmust...?) Micinek nem kell sok a teljes extázishoz: pörgős szoknya és zene. Esetleg táncpartner, de ez sem minden áron.
Szóval hálás vagyok, hogy most már büntetlenül állandóan énekelgethek, pedig nincs jó hangom. De a gyerekeim szemében mindig Whitney Houstonként tündökölhetek!
Köszönöm! És Grammy-díjat minden anyukának!
Keretes:
Összeszedegettem pár dalolós-táncolós pillanatot az életünkből. Csak úgy találomra csipegettem, mert hát volt egy pár... Nálunk ilyenek (is) a gondoskodás apró pillanatai. Ha van kedvetek játszani és nyerni, osszatok meg Ti is ilyen hangulatokat! Nem kell éneklőset:-) Bármilyen kép vagy videó jöhet! Részletekért ide kattintsatok! Ez pedig itt a mi dalolászós videónk... Semmiféle felelősséget nem vállalunk...:-)
A videót úgy állítottam be, hogy ne lehessen a vimeo-n keresztül lejátszani, csak beágyazni a kisfelfedező oldalra. (Már amennyiben ez a leírás ezt jelenti:
This video can be embedded on other sites but can’t be viewed on vimeo.com. (Your video cannot appear in channels or groups, and any credits you’ve added will be removed.))
Ez a beágyazás linkje:
<iframe src="https://player.vimeo.com/video/155623704" width="500" height="281" frameborder="0" webkitallowfullscreen mozallowfullscreen allowfullscreen></iframe>
Ez pedig a videóé, de sejtésem szerint ezt nem tudjátok lejátszani, csak ha beágyaztátok az oldalra a fenti kóddal.
Ha valami miatt nem működne, szóljatok, és módosítom a biztonsági beállításokat!
Bocsánat, hogy ilyen körülményes, de nem szeretném, ha más oldalak is be tudnák ágyazni, vagy direktbe ki tudnák tenni a vimeo linket, és ezzel kikerülnék a kisfelfedezo.hu-t.
Köszönöm!