2014. 11. 11.

Éreztétek már, hogy amióta megszülettek a gyerekek, eluralkodott az őskáosz az otthonotokban...? Hogy az egykori nyugalom és béke szigete minden áldott nap háborús övezetté változik? Hogy hiába pakolsz egész nap, valahogy csak nem akar rend lenni? Régen ciki lett volna ilyen állapotok között bárkit is beengedni a lakásba. De előbb-utóbb eljutsz arra a pontra, hogy már nem érdekel, milyen háziasszonynak tartanak. Ez van. Rumli a köbön.

Amíg a gyerekek ébren vannak, úgyis csak szélmalomharc: egy dolog a helyére kerül, és közben három másik Mici áldozata lesz. A napom fénypontja, amikor fürdetés-altatás után rendet rakhatok a nappaliban. (Na meg a hálónkban, a fürdőszobában, a konyhában és mindenhol, ahová Mici keze elért aznap...) Elégedett sóhajjal huppanok a kanapéra, és igyekszem töltekezni a látványból, mert tudom, hogy pont reggel 9-ig tart az idill.

Úgy éreztem, hogy a képek most többet mondanak minden szónál, szóval elhatároztam, hogy ezúttal egy rendhagyó videopost-tal készülök nektek. Napokon keresztül ráböktem a telefonomra, amikor Mici pakolni kezdett.

De csak 4 napig bírtam, mert megtelt a memória...:-)